Samu ellopta a szöcskéim mókuskerekét. Azon szokott Televény és Rozi játszani. Viccesek, mert a szöcskék nem tudnak futni. Főleg nem egy drótkeréken. De Rozi meg Televény imádják azt a kereket, folyton ott bukdácsolnak benne. És Samu, az a galád, múltkor átjött kávézni, és szóba jött a szalsza. Mert hogy évek óta szeretnék eljárni szalszázni, de valahogy soha nem jön össze. Persze, járok jazzbalettra, de az nem ugyanaz, meg aztán a nyújtások felét nem is tudom megcsinálni. Szóval szalsza! Pont erről beszéltünk, h valahogy soha nem jön össze, amikor Samu orvul lenyúlta a szöcskék mókuskerekét. És szegény Rozi. Egészen levert le, és alig eszik. Csak ül a kerék helyén, és néz szomorúan...Televény meg attól van ki, hogy Rozi ki van. Azt hiszem, Televény szerelmes Roziba. Vajon a szöcskék bele tudnak szeretni egymásba?
Samu azt mondta, csak akkor adja vissza a kereket, ha elmegyek szalszázni. És h biztos legyen abba, h elmentem, utána meg kell beszélnem egy találkát vkvel a szalszáról, és össze kell ismertetnem őt a Samuval.
Még sem hagyhatom, hogy Rozit elepessze a bánat a mókuskerék után. És szegény szerelmes Televény!
Muszáj leszek elmenni szalszázni. Minél hamarabb. Különben megnézhetem, h az állatorvos mit szól,ha beviszek hozzá két szöcskét, és közlöm, h szerelmesek. Az egyik a másikba, a másik meg egy mókuskerékbe...
