Itthon csücsülök, és nem csinálhatok semmit... Csak ülök, meg fekszem, és félóránként kikergetem a szomszéd néni szürke macskáját, aki bejön a csukott ablakon. Az utolsó előtti hét van az iskolában, ahol tanítok, és mindenki meg van őrülve. A gyerekek folyton csak cikáznak ide meg oda, és a hatodikosaim is meg vannak őrülve. Kitaláltuk, hogy tartsunk irodalom órát kint az udvaron. Jól van, nem bánom, másnapra összehoztam egy kinti irodalom óra vázlatot, és azért megbeszéltem a vezetőtanárommal. Olyan mozgós óra lett, a kölykök rohangálhattak, meg tisztára élvezték. És az óra végére sikerült kificamítani a bokámat. Szerencsére pont kicsöngettek, én meg lesántikáltam az iskolaorvoshoz, aki azt mondta, egy napot pihentessem. Ma úgy is kirándulni mentek az én imádott cukorkától ragacsos hatodikosaim.
Megyek, kirakom megint a macskát...
