Szelindek

  Ma felhívott az Ádám. Nem tudom, h honnan tudja a telefonszámomat, mert nem emlékszem arra, h megadtam volna neki. Azért keresett, mert elhagyta azt a kis cetlit, amire feljegyezte a blogom címét. Juhéééé! Legyen megint hétfő, legyen megint szalsza...!

  Te szent ég... Visszaolvastam az írásaimat. Pontosabban beleolvasgattam. Nem hiszem el, hogy ennyit áradoztam a macskáról. Meg hogy tényleg ilyen őrült az életem. És én ennek a blognak a címét megadtam az Ádámnak! Mit fog hozzá szólni? Hogy lehettem olyan hülye, hogy…

  És most jön a legjava. Tegnap találkoztam Ádámmal. Igen, a szalszázós Ádámmal.Én csak beakartam ülni a siriusba. Az egy teaház. Régebben Jucával jártunk oda, de ő a pocakja miatt nem szeret már lemenni. Tisztára hangulatos, tele van párnákkal, meg le kell venni a cipőt.…

  A végén muszáj volt elmenni szalszázni. Muszáj volt. Mert Samu elvette a szöcskéim mókuskerekét, és Rozi teljesen belebetegedett, Televény meg abba betegedett bele, hogy Rozi belebetegedett a mókuskerékbe. Én meg abba fogok belebetegedni, ha továbbra is betegek lesznek.…