Miután Ádám szerencsésen elhagyta a blogom címét, én pedig nem adtam meg neki újra (úgy kell neki!), nyugodtan írogathatok továbbra is ide azt, amit akarok, és arról, amit akarok. Mázli, hogy egy ismerősöm sem olvassa ezt, így nem röhögnek a sarkamban. Cserébe viszont…